"Többé sose látlak a bánat könnyei csordultig töltik szívemet eme életelikszir pusztán porszem a szélben. Ezt a verset maga a császár írta Kaguya hercegnő örökre elment és testem a magány tengerének kék vizén lebeg majd örökre. Az életelikszirje immár nem ér nekem semmit"

"Szállj te nyíl magkulátlan hatalmas súlytson le a sárkányra, ragadd el nyakából a kristályt"

"Útra keltem hogy végére járjak eme nagy talánynak ám a kincset érő forrás nem volt más csak ámítás"

"Míly gyorsan ég-e rongy, tudhattad-e mond tétlenül hagytad hogy a közöny uralkodjon"

"Irántad érzett szerelmem lángja nem égeti el könnyáztatta leplemet mit magamra öltöttem"

Miroku: "Eljön ő kiben se könyörület se szánalom eljön hogy leszámoljon az élőkkel"

"Sebesen tavaszállt az idő míg vártam hogy vissza jöjj hozzám a kagylóval mit ígértél, mond hiába volt tán?"

"Hiú remény hogy meglelem a gyöngyöző harmatot, szemem nem lát semmit az Ogro hegyre mért mentél mond?"

"Eljött az óra midőn a mennyei kendő vállamra terül irántad mély szomorúságot érzek legbelül"

"A telihold és az idő újra együtt áll az örök álom kora elkezdőthet már"