A bonsai (jap�nul: 盆栽, lapos t�lban nevelt fa, bon=ed�ny, t�l, sai=n�v�ny) mesters�gesen, m�v�szien alak�tott, form�ra metszett, esetleg hajl�tott fa. Nevezik t�las kert�szked�snek is, mivel a legismertebb form�ja a kis m�ret�, t�lk�kban nevelt �s alak�tott f�k tart�sa. �ltal�nosan elterjedt t�vhit,hogy a bonsai egy n�v�nyfaj. Ezzel szemben elvileg b�rmilyen f�s sz�r� k�tszik� n�v�nyb�l lehet bonsait nevelni, term�szetesen ennek az�rt korl�tot szabnak az illet� faj morfol�giai jellemz�i, p�ld�ul a t�l nagy lev�lm�ret, az �gel�gaz�sok hi�nya, vagy a t�l nagy t�vols�g a r�gyek k�z�tt stb. M�sik t�vhit, hogy a bonsai szoban�v�ny. Ez csak a tr�pusi-szubtr�pusi fajokb�l kialak�tott f�csk�kra igaz �s ezekre is csak a saj�t term�szetes �l�hely�k�n uralkod� klimatikus viszonyokat megk�zel�t� k�r�lm�nyek k�z�tt. Megjegyzend�, hogy ezen fajok n�melyik�nek �letbentart�sa �ppen speci�lis ig�nyei (magas �s kiegyenl�tett h�m�rs�klet, magas relat�v p�ratartalom) miatt egy �tlagos magyar lak�sban szinte rem�nytelen v�llalkoz�s.

T�rt�nete:

M�r a Tang-dinasztia idej�ben is ismert�k a bonsait. Eredet�t sokszor az �kori K�n�nak tulajdon�tj�k, ahol, �gy hissz�k, a gy�gy�t�k ilyen m�don sz�ll�tott�k gy�gyn�v�nyeiket. R�gen a st�lusosan megform�lt t�rzseken volt a hangs�ly, amiket f�leg �llat- vagy misztikus figur�k form�j�ra alak�tottak. N�h�ny ilyen darab m�ig is fennmaradt �s nagy �rt�ket k�pvisel.

A jap�nok a bonsait a k�nai st�lusb�l vett�k �t �s az uralkod�i nagyk�vets�g hozta „divatba” Jap�nban (7–9 sz�zad). A Kamakura id�szakb�l sz�rmaz� penjing a Heian id�szakbeli szok�sokra hivatkozik �s n�h�ny pap�rtekercsre lett feljegyezve (megrajzolva). A Muromachi id�szakban a penjing Jap�nban k�l�nf�le form�kat �lt�tt. Csak�gy mint a Jap�n kert, ez is �tvette a „Wabi-sabi” m�v�szform�t. Ebben az id�ben a bonszai m�g csak egy kiv�lasztott t�rsadalmi r�teg k�pvisel�inek sz�rakoz�sa volt. Az Edo id�szakban a bonszai nevel�se m�r a daimyo, szamur�j, keresked� �s v�roslak� r�teg sz�m�ra is el�rhet�v� v�lt. A bonsai-cser�p n�pszer�v� v�l�s�t k�vet�en sok fazekasmester szakosodott kimondottan e t�pus� �ru k�sz�t�s�re. Azt mondj�k, hogy a „bonsai” haszn�lata e szakaszban kezd�d�tt. Sok Jap�n Ukyjo-�n szerepel (浮世絵) (v�kony falapokra festett t�jk�pek).

�nt�z�s�k:

Mivel l�nyegesen kisebb gy�k�rzettel rendelkeznek, mint a szabadban �l� t�rsaik, fontos, hogy ne sz�radjon ki a f�ldj�k. Ez�rt nagy ny�ri melegben ha sz�ks�ges, ak�r naponta kell �nt�zni, n�mely fajt permetezni. A r�gyekre k�l�n�sen �gyelni kell, mert ha v�z �ri �ket, a bonsaiunk elsorvadhat, vagy visszafejl�dhet.

Fontos, hogy f�rdess�k is, de ne �sz n�lk�l. Figyelni kell arra is, hogy a szabadt�ri �s a szobai bonsaiok �nt�z�si ig�nyei k�l�nb�znek.

A melegebb id�szakokban, f�leg ny�ron ink�bb este �nt�zz�nk, mert �jjel nem p�rolog el annyi nedvess�g a talajb�l, �gy a n�v�ny t�bb folyad�khoz jut. �gyelni kell a talaj j� v�zelvezet� k�pess�g�re, mert a pang� v�z t�nkreteszi a n�v�nyt!

Teleltet�s:

Fontos hogy figyelembe vegy�k a fa teleltet�s�n�l az eredeti �l�hely tulajdons�gait. Fikuszoknak, egy�b tr�pusi, szubtr�pusi n�v�nyeknek ez�rt szinte nincs is sz�ks�g�k t�li pihen�re, de az Eur�p�ban �shonos f�kat - pl t�lgy, vagy b�kk - a szabadban (a kert egy �rny�kos ter�let�re helyezve) kell teleltetni, mert ezeknek a fajoknak sz�ks�g�k van a t�li m�ly nyugalomra. Gy�k�rz�n�jukat a kem�ny fagyokt�l takar�ssal v�dj�k, erre a c�lra b�rmely laza szerkezet� term�szetes anyag megfelel. Legk�zenfekv�bb a falomb, vagy faforg�cs.

Forr�s & b�vebben a Bonsair�l: Wikip�dia